Sziasztok!
2019. június 17-21. között ismét, immár XIII. alkalommal került megrendezésre a törökszentmiklósi Honismereti tábor. Az én nagymamám is oszlopos tagja az egyesületnek, akik minden évben megszervezik ezt a tábort, majd lebonyolítják azt, illetve év közben is (nem csak nyáron) tesznek városunkért.
Főbb tudnivalók: 5.-8. osztályos gyerekek képezik a tábor magját, továbbá vannak az ún. ifjúvárosvédők ,akik már idősebbek. Mondhatnánk úgyis ,hogy a fiatal felnőtt kategória.
Én 2008-ban vettem részt először ebben a táborban, az 5. osztályt végeztem ekkor, majd valahogy utána kimaradt évekig ez a táborozás, és néha becsatlakoztam. Sajnálom, hogy nálam ez így alakult, így ezen apropóból szeretnék másoknak egy kis kedvcsinálóval szolgálni az alábbiakban, hiszen idén én is újra részt vettem a táborban.
Az élménybeszámolóm következik!
1.nap:
Hétfőn reggel 8 órakor a szokásos helyen, azaz a Helytörténeti Múzeumnál gyülekeztünk. Innen, egy rövid bemutatkozó és tábornyitó után a Református templom felé vettük az irányt, gyalog. Felmehettünk a toronyba, és a kilátás, ami elénk tárult, elképesztő volt, képek nem adják vissza. Utána átsétáltunk az Apáról fiúra alapítvány székházába, ahol csodás kézimunkákat láthattunk. Többek között beleszerettem két gyönyörű ruhába, melyek kék festéssel készültek. Igazán egyedi darabok! Délben megebédeltünk a Bercsényi gimi konyháján. Majd délután ellátogattunk a Tűzoltósághoz, felmehettünk itt is a toronyba. Ezek után kibicikliztünk a Téglagyárba, ahol sajnos 2014 óta már nem foglalkoznak téglagyártással, de bemehettünk például az égetőtérbe is.
1.nap főbb helyszínei
A nap zárásaként a tűzoltókkal találkoztunk újra, a Csala-tónál. Itt ismertették egy tűzoltókocsi felszereltségét, ezután pedig egy kis “pancsolás” következett.
2. nap:
Reggel 8-kor, Helytörténeti Múzeum. Biciklire pattantunk, mert keddi nap a katolikus templom, majd a könyvtár szerepeltek a terveink között. A templomban egészen a padlásra is felmehettünk, és a harangokat is testközelből láttuk. Szekeres József, kántor az orgonát is bemutatta, megszólaltatta. Ezután a könyvtárban Csőke Tibor bemutatója következett, azaz megismerhettünk általa, városunkhoz kötődő írókat. Olyanokat, akik itt éltek, innen származtak el, vagy útjuk városunkba vezette, és bár nem itt születtek, de itt alkottak. Csak hogy pár nevet említsek, például Darvasi László, Zsigray Julianna, vagy Horváth Ilona, akinek recepteskönyvei mai napig minden háztartás alapját képezik.
Ebédidő.
Katolikus templom
Könyvtárban
Talán kijelenthetem, hogy a legtöbbünk által leginkább várt program következett kedd délután, azaz amikor ellátogathattunk a Kukorica gyárba. Természetesen biciklivel mentünk oda, gyönyörű libasorban. Ott már várt ránk egy kisvonat, és azzal jártuk be a gyár bizonyos területeit. Idegenvezetőnk Falusi László volt. A cukorszirupból, melyet ott készítenek, kóstolót is kaptunk. Végezetül a Kovács tanya meglátogatása lett beiktatva.
Kall Ingredients Kft.
3. nap:
Délelőtt az EFI tartott foglalkozást nekünk egészségmegőrzés, és elsősegély témakörben. Ennek a helyszíne a Borostyán volt. Megtanultunk stabil oldalfekvésbe helyezni sérültet, illetve a drogprevenció is szóba került.
Ebédidő.
Szerda délutánra festés volt betervezve a Somogyi út és a Mátyás király út kereszteződésénél lévő játszótérre, azonban az esős idő közbe szólt. Így ismét a Borostyán adott helyszínt a délutáni programnak: Társasozás, kártyázás, Poket-könyvből felolvasás, beszélgetés…
4. nap:
Helytörténeti Múzeum. Gyülekező.
Átsétáltunk a Városházára, ami mint minden más városnak, így nekünk is, a kis ékszerdobozunk. Szecessziós stílus uralkodik az épület egészén, ennyi szív motívumot talán még sehol nem láttam egy helyen. Aztán a Városközpontban csodáltunk meg több épületet, és ismerkedtünk meg a történetével Galsi Zoltán által. Gyorsan el is repült az idő, úgyhogy elérkezett az ebédidő.
Kép forrása: torokszentmiklos.hu
A délutáni program keretében Mile Ibolyával agyagozhattak a táboros gyerekek, lehetőség volt még levendula zsákocskák varrására, továbbá bőr karkötők készítésére is.
5. nap:
A pénteki napon -ahogy az már a kezdetek óta is bevett szokás- biciklitúráztunk. A fő úticélunk a Bartában található régi tanyasi iskola volt, aminek felújítási munkálatai idén zajlanak, így láthattunk a restaurálási folyamatból is egy kicsit. Ezen kívül még a kettős keresztet is megtekintettük, szintén Bartában.
Délután, koraeste pedig elérkeztünk a táborzáróhoz, melyre szintén a Borostyánban került sor.
Tartalmas 5 napot tudhatunk magunk mögött.
És hogy miért írtam le ezt a beszámolót? Elsősorban azért, mert a blogom nyilvános naplóként is funkciónál, így itt a helye eme összegzésnek. Másrészről szerettem volna elmondani nektek, hogy ez nem egy “tankönyvszagú” tábor. Természetesen jelen van a tábor alatt szinte végig a történelem, viszont mindent látunk, és tapasztalunk egyszerre. Különben honnan tudnám, hogy a helyi kukoricagyár 1000 km-es körzetet tud kiszolgálni? Vagy azt, hogy a mi templomunkban található keresztelő kútból,a szentélyben mindösszesen 3 db van az országunkban? El kell jönni ide!
Köszönöm, ha elolvastad a bejegyzésem!
Vé!
Kövessetek Instagrammon is: @vivihennaa
Gratulálok Vivi!Nagyon ügyesen és szépen fogalmazva irtad.Öröm volt ovasni!
Nagyon köszönöm, ez nagyon jól esik! Bejegyzésem célja az összefoglalás volt, illetve egy kis kedvcsinálás a “jövő nyáriaknak”.
Minden jót!
Üdvözletem: Gábor-Szabó Vivien
Remekül összefoglalja ez a napló a Városvédő- és Szépítő Egyesület táborának célját és programját.
Abban reménykedem (ismét, mint minden évben), hogy az új tanév elején a helytörténeti történelem óra alkalmat ad a résztvevő gyerekeknek a tábori tevékenységről egy kis beszámolóra egy szorgalmi ötösért. Ez az írás nekik is sokat segíthet ebben!!
Mint egykori tanár megajánlok egy csillagos ötöst ezért a munkáért a szerzőnek! Üdvözletem és gratulációm !!! Soós Kálmán (a 15 éves Városvédő- és Szépítő Egyesület egyik alapítója)